Bayernek ismét sikerült botrányt kavarnia. Most éppen azzal, hogy a műsorában bemutatott internetes videó kapcsán arról beszélt, hogy a svéd társadalom már annyira el lett hülyítve, hogy nem is követelnék ezeknek a fekete állatoknak az azonnali eltakarítását”. A cikk a a januári médiafigyelés magyarországi eredménye.
Miklósi Gábor véleménycikke után, a kormány-barát 888.hu antiszemita karikatúrát tett közzé az újságíróról. Az ügyről a közszolgálati M1-es hírcsatorna is beszámolt, ahol nyolc perces interjút készítettek a szélső-jobboldali Mi Hazánk vezetőjével, arról, hogy az Index.hu gyűlöli a magyarokat. Ezen kívül antiszemita plakátok jelentek meg Budapest utcáin. Ez volt a magyar médiában novemberben.
A cikk fő hangsúlya London munkáspárti polgármesterének, Sadiq Khan vallási hovatartozásán van. A cikkben kiemelik a polgármester pakisztáni származását és többször „iszlám migránsnak” és „muszlim polgármesternek” nevezik őt. Ezzel az origo.hu hamis kapcsolatot von a polgármester származása és politikai teljesítménye között.
Politikai szempontból mi a jelentősége annak, hogy milyen “keretek” (frame-ek) szerint értelmezzük a híreket? Hogy jobban értsük ezt a folyamatot, a Talk Decoded blog alkotóival beszélgettünk: Szilágyi Anna politikai- és kommunikációs szakértővel valamint Joy Lau képregényrajzolóval, akik munkáikban a szavaknak a politikában játszott tevőleges szerepére hívják fel a figyelmet. Egyik cikkükben ("Hungary’s Great Anti-Migrant Campaign") éppen azt elemezték, milyen kereteket hívhatott elő a magyar kormány az emberek fejében az olyan kifejezésekkel, mint a “brüsszeli bürokraták” vagy az “illegális bevándorlók” a menekültkvóták elleni 2016-os népszavazási kampányában. A keretezés jelentőségéről és nehezen kivédhető hatásairól ennek az esetnek az apropóján beszélgettünk a szerzőkkel. 
Thursday, 04 August 2016 15:01

Jogfosztó-e a zsidókvóta?

A kormány alá tartozó történettudományi intézet vezetője úgy véli, hogy a zsidók egyetemi tanulmányait korlátozó 1920-as törvény nem volt jogfosztó intézkedés. Szakály Sándor botrányt kavaró kijelentésétől vezető kormánypárti politikusok is elhatárolódtak, de nem menesztették hivatalából. 
Tuesday, 02 August 2016 12:00

Hamis hősiesség

Bár a gyűlölet és a kirekesztés népszerűsítésében nincsen semmi hősies, sokan azért találják vonzónak az antiszemita beszédet, mert szószólói megtévesztő módon rettenthetetlen bátorságot követelő szókimondásnak állítják be. Az antiszemita beszédben a zsidó emberek, akiket valóságos támadás ér, támadókként vannak megjelenítve, míg az áldozat szerepét a tényleges támadók öltik magukra. Az áldozat-támadó viszony megfordítását gyakran további retorikai trükkök támogatják, amelyek azt a benyomást keltik, hogy a nem-zsidók nem csupán a zsidók áldozatai, hanem olyan áldozatok, akik hősiesen ellenállnak támadóiknak.
Page 1 of 4