Monday, 01 August 2016 13:15

Magyarországi antiszemitizmus: stabilan magas

A Tett és Védelem Alapítvány a magyar társadalom antiszemita előítéletességének vizsgálatával bízta meg a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézetet. A kutatás egyik konklúziója, hogy a lakosság mintegy harmada vall antiszemita nézeteket.

A Medián 2015 novemberében, immár harmadik alkalommal vizsgálta, hogy milyen nézeteket vallanak Magyarországon az emberek a zsidósággal kapcsolatban. Az 1200 fős mintán elvégzett felmérés során a kutatók személyesen keresték fel a válaszadókat. A rendszeresen elvégzett kutatás lehetőséget biztosít arra, hogy összehasonlító adatokhoz jussunk a vélemények alakulásáról.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy nagyon enyhe mértékben ugyan, de emelkedés mutatható ki az elmúlt évben az antiszemitizmus mértékében. A kutatócég szerint ez nem független az országban tapasztalható általános idegenellenességtől. 

graph1Forrás: zsido.com/Medián

Mint látható, 2015-ben a lakosság 26 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy a „zsidók ellenszenvesek”.

A felmérés során az is bebizonyosodott, hogy az emberek nemigen tudtak felidézni az elmúlt évben olyan eseményt, amely a zsidósághoz kapcsolódott volna. - Csupán a megkérdezettek 11 százaléka volt képes konkrét, a híradásokban is szereplő történést felidézni az utóbbi 12 hónapból. Ennek megfelelően nyugodtan kijelenthető, hogy személyes érintettség hiányában a magyar választópolgárok érdeklődését nem keltik fel a zsidósággal kapcsolatos hírek, események. Ebből következően fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat a megkérdezettek zsidósággal kapcsolatos attitűdjét igen, ám az általuk az egész kérdésnek tulajdonított jelentőséget már nem képes pontosan jelezni – összegezték sajtótájékoztatójukon a kutatók. 

- Míg az erősen antiszemita kategóriába 2013 során a lakosság 11, 2014-ben 13, a tavalyi évben pedig már 14 százaléka tartozott. A mérsékelt antiszemiták aránya a 2013-as 42 százalékról egy évvel később 41 százalékra csökkent, de 2015-ben visszaállt a 42 százalékos mértékre. Ezzel párhuzamosan az antiszemitizmustól teljesen mentes népesség aránya is apadni kezdett: a 2013-as 47 százalék 2014-ben 46 százalékra, 2015-ben pedig 44 százalékra esett vissza – olvasható a kutatási összefoglalóban. 

Az elmúlt 12 évben a „zsidók ellenszenvesek” megállapítással egyetértők aránya 9 százalékról 26 százalékra emelkedett. Ez a növekedés nem volt egyenletes. Az állítással egyetértők aránya 2010 után ugrott meg, egyik évről a másikra tíz százalékról 28 százalékra. Ez a kutatók szerint szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy a Jobbik a 2010-es országgyűlési választáson eredményesen szerepelt, egyik legnagyobb ellenzéki pártként került be a parlamentbe. Az akkoriban az antiszemita beszédmódtól nem idegenkedő Jobbik parlamenti legitimációja az antiszemita beszédmód legitimációját is erősítette. A választás évét követően enyhén csökkenni kezdett a zsidókat elutasítók aránya, de a csökkenés 2013-ban újra növekedésbe fordult. 

Összességében kijelenthető, hogy a zsidóellenesség a társadalom egyharmadára jellemző. - Az erősen antiszemiták aránya a 2013-ban mért 20 százalékról 2015-re 23 százalékra nőtt. A mérsékelten antiszemita népesség aránya 2014-re az előző évihez képest 18 százalékról 10 százalékra csökkent ugyan, de 2015-ben ismét 12 százalékot ért el – áll az összegzésben.

graph2Forrás: zsido.com/Medián

Az antiszemitizmus mértékének növekedésével párhuzamosan más etnikumok elutasítottsága is nőtt. Az Európát sújtó krízis és a magyar kormány menedékkérőkkel kapcsolatos elutasító politikája miatt  a migránsok magasan az „ellenszenv-index élén végeztek”. A kutatásból az derül ki, hogy az antiszemitizmus mértéke együtt változik az idegenellenesség mértékével. Érdekesség, hogy az antiszemitizmus nem függ az emberek társadalmi hátterétől: a zsidóellenesség valamennyi társadalmi csoportra nagyjából hasonló mértékben jellemző.

graph3Forrás: zsido.com/Medián

Arányaiban legtöbb antiszemita választója a Jobbiknak van: a párt támogatóinak 40 százaléka erősen antiszemita, 19 százaléka mérsékelten az. A Fidesz szavazóinak 28 százaléka erőteljesen, 13 százaléka enyhébben zsidóellenes, ami azt jelenti, hogy minden 10 fideszes szavazóból négyen tekinthetők antiszemitának. A baloldalon is masszív antiszemitizmussal találkozunk: az MSZP támogatói esetében 21 százalék erőteljesen, 3 százalék enyhébben zsidóellenes. Az LMP választói körében 9-9, a DK esetén 7-11 százalék, míg a többi baloldali pártra az 5-5 százalékos érték a jellemző.

**************

Interjú Hann Endrével, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézetet vezetőjével

Hann portraitHann Endrével

- Milyen mértékben növekedett az antiszemitizmus az elmúlt években?

Elhanyagolható a növekedés. Semmiképpen sem mondható drámainak a változás.

- Elég drámai az antiszemitizmus mértéke növekedés nélkül is: a lakosság harmada vall antiszemita nézeteket.

A kutatásnál nem azt mérjük, amit az emberek gondolnak, hanem, amit mondanak. Ami valamilyen értelemben egy nyilvánosan vállalt vélemény. A kérdezőbiztos jelenti a nyilvánosságot. De, hogy belül mi van, azt nehéz pontosan kiszűrni. Ha a kutatás az antiszemitizmus erősödését mutatja ki, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy egyre több emberben vannak indulatok a zsidókkal szemben. Azt is jelentheti, hogy olyan a klíma, amikor ezt nyíltan ki lehet mondani. Persze, az már önmagában baj, ha olyan a klíma, hogy ilyesmit nyíltan ki lehet mondani. Más értelmezés szerint viszont az a jó, ha az emberek kimondhatják, amit gondolnak. 

- A „sorosozás”, a Hóman-szobor felállításának terve, a történeti hivatal vezetőjének kijelentései a numerus clausus-ról hatnak-e a közvéleményre, vagy ezek értelmiségi viták, amelyek nem jutnak el az átlagpolgárokhoz?

Nem nagyon hatnak széles körben, éppen ezért az egy nagy dilemma, hogy milyen erősen kell ezekre a jelenségekre az ellenzéki pártoknak vagy az értelmiségnek reagálnia. Hiszen a reagálás miatt esetleg olyanok is értesülnek ezekről a kijelentésekről, akik amúgy nem hallották. Szerintem azonban nem szabad hallgatni. Orbán például azt mondta, hogy „mi”, mármint a Fidesz, „nem vagyunk kommuna és nem vagyunk kibuc”. Barátaimmal is vitába keveredtem azzal kapcsolatban, hogy ezt vajon lehet-e antiszemita kijelentésnek minősíteni. A mondatot valaki úgy is hallhatja, hogy „mi nem vagyunk se kommunisták, se zsidók”. Orbán ezt pávatáncnak nevezi, egyszerre beszél ide is, meg oda is. Egyszer felveszi a kalapot, elmegy a zsinagógába, és a leghatározottabban kijelenti, hogy nem tűrjük az antiszemitizmus semmilyen formáját, máskor kacsint egyet a jobbikos szavazóknak. Egyfolytában folyik a harc az erre fogékony szavazókért. 

- A Medián legutóbbi mérése alapján azt mondhatjuk, hogy ez egy sikeres stratégia. A népesség 37 százaléka támogatja a kormánypártot, ezzel több biztos szavazója van, mint az összes többi pártnak együttvéve.

Sikeres, szerintem is. Az egésznek az a legsötétebb része, hogy a propagandagépezet folyamatosan  érzékenyíti a közönséget. Vajon, mi jut eszükbe az embereknek, amikor Soros Györgyöt vádolja a kormány? 

- Valószínűleg: Amerika, kapitalista, zsidó, idegenszívű, magyarellenes - ezek összefüggő toposzok.

Érdemes lenne megkutatni, hogy a „sorosozást” mennyire értelmezik az emberek zsidózásnak. A bankározásról is nyilván sokan asszociálnak a zsidókra. Ez egy nagyon veszélyes játék. A fő problémának Orbán játszmáit tartom. Az nyilvánvaló, hogy elitcserére törekszik, hogy a „mi embereink” vegyék át a kulcspozíciókat attól a régi garnitúrától, amely nagyrészt a rendszerváltáskor, a privatizáció során, de mégiscsak a régi nomenklatúra maradványaként került pozícióba. A jobboldalon az új elitet nemzeti burzsoáziának hívják. Szemben, ugye, a nem nemzetivel. A radikálisok azt mondják, mindent a zsidók tartanak kézben. Orbán csomó dolgot átvett ebből a gondolkodásból. Újabban már a háttérhatalom kifejezést is használta. Eddig kizárólag az összeesküvés-hívő szélsőségesek háttérhatalmaztak. 

- De abban még ellenzéki körökben is mindenki egyetért, hogy Orbán maga nem antiszemita.

Valóban, sokan mondják, még baloldali értelmiségek is, hogy Orbán nem antiszemita. Mindegy. Az a lényeg, hogy egyre bátrabban játszik ezzel a kártyával. Lehet, hogy sikeresen teszi és tényleg elviszi a Jobbiktól a frusztrált tömegeket.

- A Jobbik a fiatalok körében sokkal népszerűbb, mint a Fidesz. Őket a lebegtetett zsidózással meg lehet fogni?

A legutóbbi felmérésen megnéztem az életkori rétegződést. Egyértelműen a DK szavazótábora a legidősebb. Hatvan körüli a szavazói átlagéletkora. Az MSZP-é 50-55, a Fideszé megfelel az országos átlagnak, ami 46 év. A Jobbik pedig látványosan 40 alatti. Ami érdekes, hogy az antiszemitizmustól nem mentes egyik politikai tábor sem. Az MSZP-sek körében is számos ember osztja ezeket a nézeteket. A Jobbik körében a legtöbben. De ugyanolyan érdekes a fordítottja: a jobbikosok körében is vannak sokan, akik egyáltalán nem nevezhetők antiszemitának. A Jobbik egy meglehetősen heterogén társaság. Elsősorban szociális indulatok jellemzik őket, amit persze adott pillanatban könnyű a zsidók ellen fordítani. Miközben a Fidesz ezzel a témával játszik, meglepő módon, a Jobbik mintha el akarna távolodni ettől az iránytól. 

- Nem okozhatja Orbán beszédmódjának változását éppen az, hogy a Jobbik stratégiát váltott és megpróbálja középre pozícionálni magát? 

Ilyen váltásokhoz a szavazóknak elég lassú a reakcióidejük. Eddig sem feltétlenül az antiszemitizmus volt a fő mozgósító eszköz. A szociális indulat elsősorban a cigányok ellen irányul. De, Orbánt a Jobbikkal folytatott játszma óhatatlanul kettősbeszédre kényszeríti. Szakály Sándor kijelentése, miszerint a numerus clausus nem volt jogfosztó törvény, jó példa erre. Egyfelől a kormány egyik tagja kijelenti, hogy elhatárolódik attól a kijelentéstől. Másfelől az igazgatót mégis a helyén hagyják. Mi az, hogy egy kormányzati felügyelet alá tartozó intézmény élén álló igazgatótól elhatárolódik a kormány? Ha elhatárolódik, miért nem váltja le? Ez körülbelül olyan, mint amikor Lázár János „magánemberként” azt mondja, hogy kilépne az Európai Unióból. 

- A menekültválság változtatott a társadalom toleranciaküszöbén?

Igen. Volt egy kutatásunk tavaly ősszel, a nagy menekülthullám után, ahol azt mértük, hogy kicsit csökkent az antiszemitizmus, de felerősödtek az idegenekkel kapcsolatos ellenérzések. Elsősorban az arabokkal és feketékkel szemben.  De ezt nem gondolom tartósnak.

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.